20120330

A falu

A falu azon kevés filmek egyike, melyet többször is megnéztem. Számomra minden sztori-igényt kielégít. M. Night Shyamalan kedvenc filmrendezőm; szerintem az egyik legkreatívabb elme, ha sztoriról van szó. Az ő filmjeinél tudom, hogy egy percig sem fogok unatkozni. Bár a végek nem mindig igazodnak az elképzeléseimhez, de valahogyan végig mindent tökéletesen csinál: karakterek, plot, feszültség, sejtetés, jelképek, és főleg a hangulatteremtés – ahhoz aztán nagyon ért.

Covington. A kis közösség, mely elszigetelte magát a veszélyes világtól. Kizárták a világot, és egyúttal bezárták magukat. Megalkották saját törvényeiket. Behatárolták színeiket: azt, ahogyan a világot látniuk “kell”, kódokat alkottak, dogmákat, hogy melyik szín milyen következményt von maga után. És ami a legfontosabb: sosem lépik át a határt. A világtól elhatárolódva nevelik a jövő nemzedékét, és fő céljuk megőrizni az általuk elképzelt idillikus életet. Mindezt miért? A biztonság érdekében. Hisz a világ annyira gonosz…


Lucius karaktere egyedire sikeredett - hálás vagyok, hogy eltér a szokásos, szabadító gavallér-szerepektől, és hogy átadja a teret Ivynak, akinek karaktere meg szerepe feledhetetlenül, örökre rabul ejtően gyönyörű, és azt hiszem, ez már nem is csak Shyamalan érdeme, hanem sokkal inkább a nagyszerű alakításé.
Aztán ott van az öregek tanácsa, amelyik kontrollálja a korlátokat és ijesztgetéssel manipulál azok betartására. Beszél ez mind világunkról, mind politikai vezetőinkről, mind vallásainkról, de saját beidegződött belső hazugságainkról is.

Valóban csak két fajta motiváció létezik az életemben. A félelem vagy a szeretet. Ugyanazt a cselekedetet (sőt döntést, elfoglaltságot, társaságot, életstílust) tehetem félelemből vagy tehetem szeretetből.
Az ismeretlentől való félelem felhasználható ellenem. A biztonság keresése szűk határok közé szoríthatja azt, aki vagyok. Az életem tánca, a lelki megéléseim, az elmém nekifutamodása „pár négyzetméteren” zajlik, egy poshadt, zárt rendszer a szívem.
A szeretet kitágítja a horizontot. A szeretet mozgásban van.
Ivy számára sokkal jobb a küzdés az erdő megismerése kapcsán, és akár a megsebzettség is, mint biztonságban, de szeretet (vagy szerelem) nélkül.
Nagyon tetszik az a jelenet, ahogyan kitapogatja és megtalálja az ösvényt… 
Ahhoz, hogy a szeretetet megéljem, néha vaknak kell lennem és kockáztatnom. 



2 megjegyzés:

  1. szép összefoglaló - viszont nem szabad abba a csapdába esni, hogy a biztonságot egyértelműen a rossz oldalra állítjuk (ha jól értelmeztem szavaidat). vagy csak én vagyok ilyen biztonság-hajszoló :)
    de lehet, hogy csak azt mondtad, hogy az a rossz, ha a biztonságra törekvés félelemmel kombinálódik.
    mert a filmben Lucius egyértelműen a támasz, a biztonság az egyébként nagyon is önálló Ivy számára.

    Franci

    VálaszTörlés
  2. igen, csak azt akartam mondani, hogy a biztonság-keresés művelheti azt, hogy a félelem legyen a motivációnk, sőt, korlátok közé szoríthat, de maga a biztonság és annak keresése természetesen, természetes dolog :)

    VálaszTörlés

20120330

A falu

A falu azon kevés filmek egyike, melyet többször is megnéztem. Számomra minden sztori-igényt kielégít. M. Night Shyamalan kedvenc filmrendezőm; szerintem az egyik legkreatívabb elme, ha sztoriról van szó. Az ő filmjeinél tudom, hogy egy percig sem fogok unatkozni. Bár a végek nem mindig igazodnak az elképzeléseimhez, de valahogyan végig mindent tökéletesen csinál: karakterek, plot, feszültség, sejtetés, jelképek, és főleg a hangulatteremtés – ahhoz aztán nagyon ért.

Covington. A kis közösség, mely elszigetelte magát a veszélyes világtól. Kizárták a világot, és egyúttal bezárták magukat. Megalkották saját törvényeiket. Behatárolták színeiket: azt, ahogyan a világot látniuk “kell”, kódokat alkottak, dogmákat, hogy melyik szín milyen következményt von maga után. És ami a legfontosabb: sosem lépik át a határt. A világtól elhatárolódva nevelik a jövő nemzedékét, és fő céljuk megőrizni az általuk elképzelt idillikus életet. Mindezt miért? A biztonság érdekében. Hisz a világ annyira gonosz…


Lucius karaktere egyedire sikeredett - hálás vagyok, hogy eltér a szokásos, szabadító gavallér-szerepektől, és hogy átadja a teret Ivynak, akinek karaktere meg szerepe feledhetetlenül, örökre rabul ejtően gyönyörű, és azt hiszem, ez már nem is csak Shyamalan érdeme, hanem sokkal inkább a nagyszerű alakításé.
Aztán ott van az öregek tanácsa, amelyik kontrollálja a korlátokat és ijesztgetéssel manipulál azok betartására. Beszél ez mind világunkról, mind politikai vezetőinkről, mind vallásainkról, de saját beidegződött belső hazugságainkról is.

Valóban csak két fajta motiváció létezik az életemben. A félelem vagy a szeretet. Ugyanazt a cselekedetet (sőt döntést, elfoglaltságot, társaságot, életstílust) tehetem félelemből vagy tehetem szeretetből.
Az ismeretlentől való félelem felhasználható ellenem. A biztonság keresése szűk határok közé szoríthatja azt, aki vagyok. Az életem tánca, a lelki megéléseim, az elmém nekifutamodása „pár négyzetméteren” zajlik, egy poshadt, zárt rendszer a szívem.
A szeretet kitágítja a horizontot. A szeretet mozgásban van.
Ivy számára sokkal jobb a küzdés az erdő megismerése kapcsán, és akár a megsebzettség is, mint biztonságban, de szeretet (vagy szerelem) nélkül.
Nagyon tetszik az a jelenet, ahogyan kitapogatja és megtalálja az ösvényt… 
Ahhoz, hogy a szeretetet megéljem, néha vaknak kell lennem és kockáztatnom. 



2 megjegyzés:

  1. szép összefoglaló - viszont nem szabad abba a csapdába esni, hogy a biztonságot egyértelműen a rossz oldalra állítjuk (ha jól értelmeztem szavaidat). vagy csak én vagyok ilyen biztonság-hajszoló :)
    de lehet, hogy csak azt mondtad, hogy az a rossz, ha a biztonságra törekvés félelemmel kombinálódik.
    mert a filmben Lucius egyértelműen a támasz, a biztonság az egyébként nagyon is önálló Ivy számára.

    Franci

    VálaszTörlés
  2. igen, csak azt akartam mondani, hogy a biztonság-keresés művelheti azt, hogy a félelem legyen a motivációnk, sőt, korlátok közé szoríthat, de maga a biztonság és annak keresése természetesen, természetes dolog :)

    VálaszTörlés