Erős női karakterek

képforrás

 Az erős női karakterek témája felkapott, és ennek kapcsán elő szoktak rángatni egy rövid tesztet is. A Bechdel-tesztet eredetileg filmek értékelésére szánták, azóta alkalmazzák regényekre, képregényekre, játékokra. A nemi elfogultságot mérő teszt azt vizsgálja, hogy egy fikciós műben szerepel-e legalább két női karakter. Aztán: ezek beszélnek-e egymással? Beszélnek-e olyasmiről, ami nem férfiakkal kapcsolatos? Ha egy történet ennek a három feltételnek eleget tesz, átmegy a nőbarát kategóriába. Ha némák a nők, nyilván bukik a sztori. :D

  Azért nem érdekel a Bechdel-teszt, mert szűklátókörűnek és nevetségesnek tartom.

Nemrég láttam a Csajok bosszúja című filmet, és ebben lezajlott olyan párbeszéd is a nők közt, ami épp nem férfiakról szólt, hanem az intim szőrzetükről. Tehát: átmegy a teszten. Csak éppen ez semmit sem változtat azon a tényen, hogy az egész plot egy férfi körül forog, akinek ők az áldozatai, és aki az oka minden boldogságuknak és boldogtalanságuknak. Az a kínos a filmben, ahogyan Katherine Heigl-stílusban bemutatja, milyen buták egyes nők, és hogy ez milyen vicces. Másrészt ott van a Meggyőződés című film, amelyben a plot szintén egy férfi körül forog, hiszen a főszereplőnő jogot tanul és évekig küzd azért, hogy bebizonyítsa, a bátyja ártatlanul ül a börtönben. Nem is értem, hogy lehet a két filmet a Bechdel-teszt alapján egyformán lemérni. Ha kíváncsiak vagyunk valamelyik film nőbarát-sikerére a http://bechdeltest.com weboldalon hosszú listát találunk. Meglepő hány olyan film diadalmaskodik, és hány olyan vérzik el, amelyikről nem is gondolnánk. A Gravitáció bukik. De megbukik Kleopátra, az összes Jean D`Arc, a Csillagok háborúja, a Gyűrűk Ura. Érdekes felfedezéseket tehetünk. Például szegény Bambi sem ment át, de Barbie igen. Megbukott Sherlock Holmes, Frankenstein, Godfather, Godzilla, a District 9, a Da Vinci-kód, a Freedom Writers, a Végjáték, Pi élete, Samsara. DE átment a teszten Csipkerózsika, (!) a Hogyan veszítsünk el egy pasit 10 nap alatt, Elvarázsolt Ella, Benjamin közlegény,  Miss Congeniality, a Szerelmünk lapjai, a Titanic, a Twilight, a Serendipity, a Hét mennyasszony hét fivérnek. 

  Nem igazán értem a Jézus Krisztus Szupersztárt például miért kell lemérni egy ilyen teszten. És az nem durva picit, amikor a La Vita e bella című filmet megbuktatjuk a teszten?

Ez a teszt szerintem egy felszínes megoldás próbál lenni, nem csodálkozom, ha ezután egyre több filmben megjelenik két jelentéktelen női mellékszereplő, akik fél percig váltanak pár szót a kutyájukról vagy az időjárásról, amit követően a főhősnő bebizonyítja, hogy a nők milyen "viccesen" esetlenek.

Hollywood rég megértette a vádat, vette a lapot, és társadalmi elvárásra nemcsak ezt a tesztet lebegteti, de megteremtette az erős női karaktert is. A nők verekednek, nyilaznak, magasra másznak, káromkodnak, lövöldöznek, felhajtják az italt, szenvtelen hangon beszélnek, nincs gyengeségük és sosem sírnak. Igaz, néhányuk még rászorul, hogy a végén a férfi kiváltsa, megmentse, de még ha egymaguk mentik is meg a világot, az érzésünket meghagyják: ezt a nőt már láttam! Nem azzal van gond, hogy fizikailag is erősek, hanem azzal, hogy erejük (csak) ebben áll.

  Mary Sue megizmosodott. Ennyi történt.

Miről erős egy női karakter?

khm, Zsuzsa, hibás a kérdés. Újra!

Mitől erős egy karakter?

Ebben a témában az erős szó, nem egy olyan melléknév, amelyik a szereplő fizikai, intellektuális, társadalmi, jóléti, vagy érzelmi erejét fejezi ki, hanem a hathatóságáról és mélységéről szól. Ez nem is annyira morális erő, hanem narratív. 

  Az tesz egy szereplőt erős karakterré egy történeten belül, hogy felelősséget vállal a történtekért, nem más oldja meg a problémáját. Képes birtokolni és alakítani a saját sztoriját. Komplex, van saját célja, amelyért aktívan küzd. Döntéseket hoz, még ha rosszakat is. Reakcióval előreviszi a cselekményt, így nem elszenvedi, hanem formálja a történetet. A Proaktív karakterek című bejegyzésemben írtam: „A proaktív hősök történetet kreálnak, a reaktívak csupán elszenvedik azt. A proaktív hős a tettek embere, kezébe veszi a saját sorsát.”

   Egy erős karakter alappillérei: vágy, erősség, belső konfliktus, karaktertéma. Négy sarokköve: félelem, titok, gyengeség, fordulat. (Forrás) Ha ezek mind jelen vannak a karakternél és működésben, akkor lehet, hogy már nem számít, hogy a hősnő célja a nukleáris bomba megállítása vagy négy gyerek felnevelése. A küzdelme számít.

Szempontok

1.

Egy író nem intézheti el ezt a témát a három kérdéses Bechdel-teszttel, hiszen a női karaktereknek nem bizonyos politikai korrektségi címkéknek kell megfelelniük, hanem a saját sztorijuknak. Szerintem ahelyett, hogy erős női karaktert alkotnánk, szimplán csak komplex karaktert alkothatunk, akinek a jelleme alapján kell döntéseket hoznia.

2.

Nők és férfiak különbözőek, érzelmileg is másképp dolgozzák fel a történteket, és ebben egyik sem ügyesebb, mint a másik, csak éppen más. Miért kellene hát egy nőnek olyannak lennie (látszania) mint egy férfinak és nőies oldalát háttérbe szorítani ahhoz, hogy erős legyen? Aztán meg a nők sem egyformák. Miért kellene minden nőnél egyformán megmutatkozzon az erő, és egyformán kaszabolniuk a zombikat?

  Az a felfogás tehát, hogy egy nő minél férfiasabban viselkedik, annál erősebb, téves. A nőknek nem kell férfiak nyújtotta minta szerint erősekké váljanak, mert már nőkként elég erősek. Sőt, többek, mint gyengeség és erősség… 

A Salt című filmben Angelina Jolie szerepét eredetileg férfira írták, ahogyan a Sigourney Weaver Alien-beli szerepét, vagy a Claricét A bárányok hallgatnak filmben. Ez egészen jó módszer. :)

 

3.

A férfi szereplőknél miért nem kérdezzük meg, hogy mennyire erős férfi karakterek? 

  Mert egyetlen ember gyengeségét + erejét (mélységét) sem az határozza meg, hogy milyen társadalmi szerepet és helyet tölt be, hanem az, hogy ki ő emberként a szíve mélyén.

  A nőket sem azért kellene hát értékelni, mert „nők, de erősek”, hanem azért, mert emberek.

Pandi is írt a témában:
http://pandiblogja.blogspot.hu/2014/07/eros-noi-karakter-gondolatok-az-iras.html