A 88. Ünnepi Könyvhét lesz az első ilyen nagyobb
könyves rendezvény, amin részt veszek. Június 10-én, szombaton délután 16 - 17 óra
között dedikálom az Alkonyőrzőket a Könyvmolyképző Kiadó standjánál, mindkét
változatát. Ígérem, nem a klónomat küldöm, és könyvjelzők is lesznek nálam. :)
Ha szeretnétek dedikáltatni a könyvet, találkozni, rám
köszönni, vagy csak simán elkotyogni, hogy hol lehet a legtöbb ízválasztékból
fagyit venni, akkor itt a lehetőség. (A következő könyvmegjelenésig valószínűleg nem
fogok jönni, és akkor az még nem is biztos, hogy az lesz-e, és ha igen, mikor.) Terveim szerint egész szombaton a téren és a környékén fogok tappogni, de valószínűlegezleszbelőle lehet kb. így:
Ma estig zajlik egy nyereményjáték is az írós facebook oldalamon, dalt vagy verset posztolhattok nyárestével vagy időmúlással
kapcsolatosan, és egy könyvvel gazdagodtok.
Nekem a nyárestékről leginkább a gyerekkori falusi, időtlennek
érzékelt esték ugranak be. Őrizem a képet, ahogyan a környékbeli öregek késő
sötétedésig összeülnek a kapuk előtti padon beszélgetni, nevetni, és
én ettől úgy érzem, hogy a világban "minden
rendben van". :) Aztán ott vannak a ráérősen fakuló alkonyatok, ahogyan a poros,
jóleső fáradtság a mezőről vagy az erdei útról hazaballag, és ahogyan a végére az illatokba
beleolvadok. Hálás vagyok, hogy azt is felidézhetem mekkora a nyugalma az éjnek, amikor az égmorgás a szabadban csak
valahonnan messziről szól bele. De őrizgetem magamban azt is, hogy egyetlen vihar
akkor még nem űzhette tova a nyarat, és hogy akkor is meleg maradt meztelen talpam alatt a
föld, amikor már fölöttem rideg szikrázással roskadásig telt az ég.
-
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése