20140307

Regénycímekről


Mindkét gyerekemnél könnyen ment a névadás, de regényszüléskor nem vagyok otthon az elnevezésben. :) A novelláim mind fantáziátlan címeket kaptak, a regényeket pedig hamarabb befejezem, minthogy végleges címeket kapnának. A most készülő regénynek jelenleg tizennégy munkacíme volt az elmúlt két év során (egy oldalnyi kulcsszóból raktam össze őket) de még egyikhez sem társult az a bizonyos érzés: ő az igazi! 

Úgy ahogyan a neved képvisel téged, a cím képviseli a könyvedet. Örökre.
   A cím információhordozó és reklámszöveg. Nyelvi szempontból fontos a hangzószerkezet, a hangszín, a ritmikus megformálás. Ezeket a szavakat (vagy szót) kell majd ezerszer is kimondanod, és másokkal is ezt mondatod ki.
  
A szólás arra int, hogy egy könyvet ne a borítója alapján ítéljünk meg. A figyelmeztetésre pont azért van szükség, mert igenis, a cím és a borító alapján ítélünk meg elsőre egy könyvet. Sajnos a másodpercek alatt lezajló első benyomás gyakran eldönti, hogy a könyvrengetegben az olvasó leemel-e a polcról egy adott könyvet, eljut-e a fülszöveg elolvasásához. Természetesen, úgy ahogyan sok remek könyv létezik népszerűtlenül és sok népszerű gyatra, ugyanúgy vanak  jó könyvek gyenge címekkel, és vannak rossz könyvek remek címekkel.

A címek néha egyszerűen csak bevillannak az írónak, máskor meg kell küzdenie érte. Az írástechnika könyvekben nem igen foglalkoznak a címadással, pedig szerintem rengeteg a klisés című kézirat, sőt a könyvesbolt polcain is több az unalmas cím, mint az ütős.
  Sok kiváló amatőr író aláássa történetének első lépéseit azzal, hogy semmitmondó, közhelyes címet ad az egyébként színvonalas regényének. Márpedig az a regény, amelyikkel három-négy évet eltöltesz (van, aki többet), amelyikbe beleteszed az egész lelkedet, a hitedet, a lehető legjobb tudásodat, megérdemli, hogy egy érdekes címet kapjon.

A jó cím követelményei:

Sajátos, konkrét
Amikor állsz egy könyvespolc előtt vagy lapozol egy antológiát, melyik darabhoz nyúlsz először? Az Aliz nyomában sokkal jobb cím, mint a Szerelem nyomában? Mit akarsz tudni hamarabb, azt hogy mi van a szerelem nyomában, vagy azt hogy ki Aliz, miért tűnt el, és hogyan kerül meg?
  A ház, A bosszú, Az angyal, A gyilkos  címek bármennyire is  szóljanak a témádról és passzoljanak a könyvedhez, bármennyire is szép borítót kapjanak, akkor is semmitmondóak és túl általánosak. Na de ha azt olvasod, hogy Fahrenheit 451 vagy A bárányok hallgatnak?
  Steve Almond szerint sokszor a bizonytalanság tartja vissza a kezdő írókat attól, hogy erős címeket adjanak. Lehet, hogy készek a történet megírására, de arra még nem, hogy elnevezzék, ezzel nyíltan és bátran reklámozzák, és megnyerjék az olvasót egy olyan terméknek, amely még nem nyert igazolást.
  Sajátos cím esetén nem érdemes átesni a ló túlsó oldalára sem. Megtörténhet, hogy a szerző idegen nyelvű szavakat, kifejezéseket ad címként, mert így szeretne igényesnek tűnni. A fogalmak jelentése számára lehet személyes, az olvasónak azonban idegen. Egyetlen olvasó sem szereti magát butának érezni. Ha nem fogja fel, hogy a cím mit jelent, az a benyomása, hogy az egész könyv érthetetlen számára. Érdeklődés nulla, hiszen azt sem tudja mi iránt érdeklődhetne.


Memorizálható, rövid
Két-három szó az előnyös. Ha elég konkrét és ütős, akkor ideális az egy is. Persze léteznek hosszú című sikerkönyvek is, de ha nem önsegítő könyvet írsz, a rövid címmel kevesebb a kockázat. Nehéz másoknak beszélni egy olyan könyvről, amelyiknek hosszú a címe vagy nehéz kiejteni. Lehet, hogy az Ügyelet a Rwyportwiuozdán és a Gyilkosság a Strigvebjopreq Prob Robnál sajátosak és az eddigi legnagyszerűbb írásaidat jelzik, mégsem fognak reklámot kapni a barátaid által, de még a tévében és a rádióban sem. Senki sem szívesen beszél komolyan egy kimondhatatlan vagy nevetséges címről.
  Mondd ki hangosan a címet! Gyakran ami leírva, nyomtatva szépen néz ki, kimondva röhejes vagy közönséges lehet.

Műfajfüggő
Szépirodalomnál jellemző, hogy elvont a cím, talán a borító is, zsánerirodalomnál az a megszokott, ha ezek konkrétak. Másképp néz ki a Jurassic park, a King Kong borítója, mint például A hang és a tébolyé.
  Nem kifizetődő egy kriminek a Titkos szerelmek címet adni, még akkor sem, ha a titkos ügynökök titokban szerelmesek. Egy krimiolvasó a cím láttán romantikus regénynek véli. A humort kereső sem emeli le a polcról a halálosan komoly című kötetet. Tehát a címnek hatalma van arra, hogy a megfelelő vagy az eltévedt olvasót vonzza-e be.
  Képzeld el, hogy olyan valaki hallja először a könyvcímedet, aki nem tudja, hogy te milyen zsánerben alkotsz, nem olvasta a fülszöveget, semmit sem tud a történetedről. Milyen benyomást akarsz kelteni a potenciális olvasóban? Milyen érzést, hangulatot akarsz kelteni? Mit akarsz ígérni neki?

 Az lenne jó, ha úgy tudnánk műfajhűek maradni, hogy közben sajátosak is vagyunk. Minden zsánernek vannak olyan szavai, amelyekből ha kombinálunk, megkaphatjuk a magunk lanyha és semmitmondó klisés címeit.
Romantikus: szerelem, románc, lány, éj, csillag, tánc, álom, szív, édes, szenvedély, suttogó, érintés, könny, ármány, sors, végzet, veszélyes, csók, lángoló, rabság, vágy, tenger, hold, örökké, stb. stb.
Horror és krimi: halott, lopott, élet, különös, áldozat, éj, vér, sötét, gonosz, sikoly, ház, halál, rém, kém, gyilkos,
Sci-fi: űr, idegen, idő, csillag, ég, bolygó, föld, harc, világ, vad, elveszett, gép, robot, ítélet, galaxis
Fantasy és misztikus: sárkány, lovag, pokol, prófécia, kiválasztott, templom, varázsló, mágia, kard, kígyó, talizmán, palota, herceg, legenda, föld, farkas, angyal, vámpír, szárny, trón, torony, árnyék, sötét, tűz, álom, király, hold, vihar, kapu, arany, vörös stb.

Egy másik tanács általában még az, hogy gúglizzunk rá a címünkre. Ha van már ugyanolyan című regény, nem érdemes megmaradnunk mellette. A könyvcímek nem jogvédettek, de ki akarna egy „Elfújta a szél”-címmel szerepelni egy könyváruházban?

Alapvető címtípusok:
A főszereplő: Hannibal, Carrie, Forrest Gump, Anna Karenina, Jane Eyre, Effie Briest, Lolita, Huckleberry Finn, Twist Olivér, King Kong
Steve Almond azt tanácsolja, hogy ne nevezzük el a történetet a szereplőről, mert ez fantáziahiányról árulkodik. Ilyenkor a cím valójában nem mond semmit. A bevált kivételeket azért érdemes megvizsgálni. A Lolita pl. azért működik szerinte, mert Humbert Humbert karakterén keresztül Lolita több, mint egy név. A megszállottság fejeződik ki a név által, amelyet Humbert morzsaként forgat a szájában.
  A karaktertörténeteknél vagy ahol a szereplő különlegessége hordozza a történetet, ott találó tud lenni egy ilyen cím, de más típusúaknál fantáziátlan.
Ezen belül érdekesek még a névpárok: Rómeó és Júlia, Thelma és Louise, Bonnie és Clyde
Helyszín: (és ez lehet szimbolikus is): A varázshegy, Jurassic park, Hideghegy, Titanic, Madison megye hídjai
A fenti kettő kombinációja: Az öreg halász és a tenger
A szereplő és téma kapcsolata: Gulliver utazásai, Morgan szerencséje, Han Solo küldetése
A szereplő funkciója: Alkalmi turista, Az angol beteg, A keresztapa, Az alkimista, A suttogó
Ezen belül a párok: A démon és a papnő
Valakinek a valamije: Bridget Jones naplója, Jumurdzsák gyűrűje
Valakinek a valakije: A régens lánya, Lady Chatterley szeretője
A főcselekményből fakadóak: Vadászat a Vörös Októberre, Némo nyomában, A per
Témából fakadóak: Értelem és érzelem, Bűn és bűnhődés, Büszkeség és balítélet, Szép remények
Időadatok: A teremtés nyolcadik napja, A leszámolás napja
Szójátékok: Csak kétszer élsz, Élni és halni hagyni
Metaforák, szimbolikák: Zabhegyező, A skarlát betű, A parfüm, A rózsa neve, Esőember, Farkasokkal táncoló
Idézetek, szólások: Hang és téboly, Akinek a harang szól (további Shakespeare idézetekből inspirálódott könyvcímek listája) :)

  Nekem azok a kedvenc címeim, amelyekben ige szerepel. Például: Érik a gyümölcs, Míg fekszem kiterítve, Ne engedj el, Akiért a harang szól, Elfújta a szél, Tombol a hold, A hajnal kétszer jön, Felszáll a köd, Szeress, ha mersz, Nem mondhatom el senkinek, stb. 
  Nagy kedvenceim még az újszerű szóösszetételek: Zabhegyező, Tintaszív, Neurománc, Ingókövek, Testbérlők, Molytánc, A hollófiúk, Ólomerdő, Kvantumtolvaj, Szikraváros, stb.

Befejezésül visszatérek Steve Almond további tanácsaira, amelyeket meg lehet fontolni, vagy el lehet vetni.
Ne használj nyilvánvaló és okoskodó szójátékokat! Ha a témából fakad a cím, légy óvatos! Például ha egy gyermektelen párról szól a történeted, ne adj olyan címet neki, hogy: A gyümölcstelenek. Azt sem, hogy: A terméketlenség. Ne add címként a regény utolsó sorát! Ne idézz Shakespeare-t vagy Bibliát! 

Ja és  ne lődd le a címmel a poént! :))


3 megjegyzés:

  1. Anna Winkler, köszönöm szépen! :)

    VálaszTörlés
  2. Te aztán alapos vagy! Poénlelövős címkerülésről kaptam egyik kéziratéjen tanácsot. Hm, mit szólnál a Gasztronautához, mint címhez? XD
    Az tényleg hasznos, hogy megnézni a Széchenyi nagykönyvtár katalógusában, mi az, ami ár foglalt, elcsépelt, plusz egy netes keresőt is mellécsapni :)

    VálaszTörlés

20140307

Regénycímekről


Mindkét gyerekemnél könnyen ment a névadás, de regényszüléskor nem vagyok otthon az elnevezésben. :) A novelláim mind fantáziátlan címeket kaptak, a regényeket pedig hamarabb befejezem, minthogy végleges címeket kapnának. A most készülő regénynek jelenleg tizennégy munkacíme volt az elmúlt két év során (egy oldalnyi kulcsszóból raktam össze őket) de még egyikhez sem társult az a bizonyos érzés: ő az igazi! 

Úgy ahogyan a neved képvisel téged, a cím képviseli a könyvedet. Örökre.
   A cím információhordozó és reklámszöveg. Nyelvi szempontból fontos a hangzószerkezet, a hangszín, a ritmikus megformálás. Ezeket a szavakat (vagy szót) kell majd ezerszer is kimondanod, és másokkal is ezt mondatod ki.
  
A szólás arra int, hogy egy könyvet ne a borítója alapján ítéljünk meg. A figyelmeztetésre pont azért van szükség, mert igenis, a cím és a borító alapján ítélünk meg elsőre egy könyvet. Sajnos a másodpercek alatt lezajló első benyomás gyakran eldönti, hogy a könyvrengetegben az olvasó leemel-e a polcról egy adott könyvet, eljut-e a fülszöveg elolvasásához. Természetesen, úgy ahogyan sok remek könyv létezik népszerűtlenül és sok népszerű gyatra, ugyanúgy vanak  jó könyvek gyenge címekkel, és vannak rossz könyvek remek címekkel.

A címek néha egyszerűen csak bevillannak az írónak, máskor meg kell küzdenie érte. Az írástechnika könyvekben nem igen foglalkoznak a címadással, pedig szerintem rengeteg a klisés című kézirat, sőt a könyvesbolt polcain is több az unalmas cím, mint az ütős.
  Sok kiváló amatőr író aláássa történetének első lépéseit azzal, hogy semmitmondó, közhelyes címet ad az egyébként színvonalas regényének. Márpedig az a regény, amelyikkel három-négy évet eltöltesz (van, aki többet), amelyikbe beleteszed az egész lelkedet, a hitedet, a lehető legjobb tudásodat, megérdemli, hogy egy érdekes címet kapjon.

A jó cím követelményei:

Sajátos, konkrét
Amikor állsz egy könyvespolc előtt vagy lapozol egy antológiát, melyik darabhoz nyúlsz először? Az Aliz nyomában sokkal jobb cím, mint a Szerelem nyomában? Mit akarsz tudni hamarabb, azt hogy mi van a szerelem nyomában, vagy azt hogy ki Aliz, miért tűnt el, és hogyan kerül meg?
  A ház, A bosszú, Az angyal, A gyilkos  címek bármennyire is  szóljanak a témádról és passzoljanak a könyvedhez, bármennyire is szép borítót kapjanak, akkor is semmitmondóak és túl általánosak. Na de ha azt olvasod, hogy Fahrenheit 451 vagy A bárányok hallgatnak?
  Steve Almond szerint sokszor a bizonytalanság tartja vissza a kezdő írókat attól, hogy erős címeket adjanak. Lehet, hogy készek a történet megírására, de arra még nem, hogy elnevezzék, ezzel nyíltan és bátran reklámozzák, és megnyerjék az olvasót egy olyan terméknek, amely még nem nyert igazolást.
  Sajátos cím esetén nem érdemes átesni a ló túlsó oldalára sem. Megtörténhet, hogy a szerző idegen nyelvű szavakat, kifejezéseket ad címként, mert így szeretne igényesnek tűnni. A fogalmak jelentése számára lehet személyes, az olvasónak azonban idegen. Egyetlen olvasó sem szereti magát butának érezni. Ha nem fogja fel, hogy a cím mit jelent, az a benyomása, hogy az egész könyv érthetetlen számára. Érdeklődés nulla, hiszen azt sem tudja mi iránt érdeklődhetne.


Memorizálható, rövid
Két-három szó az előnyös. Ha elég konkrét és ütős, akkor ideális az egy is. Persze léteznek hosszú című sikerkönyvek is, de ha nem önsegítő könyvet írsz, a rövid címmel kevesebb a kockázat. Nehéz másoknak beszélni egy olyan könyvről, amelyiknek hosszú a címe vagy nehéz kiejteni. Lehet, hogy az Ügyelet a Rwyportwiuozdán és a Gyilkosság a Strigvebjopreq Prob Robnál sajátosak és az eddigi legnagyszerűbb írásaidat jelzik, mégsem fognak reklámot kapni a barátaid által, de még a tévében és a rádióban sem. Senki sem szívesen beszél komolyan egy kimondhatatlan vagy nevetséges címről.
  Mondd ki hangosan a címet! Gyakran ami leírva, nyomtatva szépen néz ki, kimondva röhejes vagy közönséges lehet.

Műfajfüggő
Szépirodalomnál jellemző, hogy elvont a cím, talán a borító is, zsánerirodalomnál az a megszokott, ha ezek konkrétak. Másképp néz ki a Jurassic park, a King Kong borítója, mint például A hang és a tébolyé.
  Nem kifizetődő egy kriminek a Titkos szerelmek címet adni, még akkor sem, ha a titkos ügynökök titokban szerelmesek. Egy krimiolvasó a cím láttán romantikus regénynek véli. A humort kereső sem emeli le a polcról a halálosan komoly című kötetet. Tehát a címnek hatalma van arra, hogy a megfelelő vagy az eltévedt olvasót vonzza-e be.
  Képzeld el, hogy olyan valaki hallja először a könyvcímedet, aki nem tudja, hogy te milyen zsánerben alkotsz, nem olvasta a fülszöveget, semmit sem tud a történetedről. Milyen benyomást akarsz kelteni a potenciális olvasóban? Milyen érzést, hangulatot akarsz kelteni? Mit akarsz ígérni neki?

 Az lenne jó, ha úgy tudnánk műfajhűek maradni, hogy közben sajátosak is vagyunk. Minden zsánernek vannak olyan szavai, amelyekből ha kombinálunk, megkaphatjuk a magunk lanyha és semmitmondó klisés címeit.
Romantikus: szerelem, románc, lány, éj, csillag, tánc, álom, szív, édes, szenvedély, suttogó, érintés, könny, ármány, sors, végzet, veszélyes, csók, lángoló, rabság, vágy, tenger, hold, örökké, stb. stb.
Horror és krimi: halott, lopott, élet, különös, áldozat, éj, vér, sötét, gonosz, sikoly, ház, halál, rém, kém, gyilkos,
Sci-fi: űr, idegen, idő, csillag, ég, bolygó, föld, harc, világ, vad, elveszett, gép, robot, ítélet, galaxis
Fantasy és misztikus: sárkány, lovag, pokol, prófécia, kiválasztott, templom, varázsló, mágia, kard, kígyó, talizmán, palota, herceg, legenda, föld, farkas, angyal, vámpír, szárny, trón, torony, árnyék, sötét, tűz, álom, király, hold, vihar, kapu, arany, vörös stb.

Egy másik tanács általában még az, hogy gúglizzunk rá a címünkre. Ha van már ugyanolyan című regény, nem érdemes megmaradnunk mellette. A könyvcímek nem jogvédettek, de ki akarna egy „Elfújta a szél”-címmel szerepelni egy könyváruházban?

Alapvető címtípusok:
A főszereplő: Hannibal, Carrie, Forrest Gump, Anna Karenina, Jane Eyre, Effie Briest, Lolita, Huckleberry Finn, Twist Olivér, King Kong
Steve Almond azt tanácsolja, hogy ne nevezzük el a történetet a szereplőről, mert ez fantáziahiányról árulkodik. Ilyenkor a cím valójában nem mond semmit. A bevált kivételeket azért érdemes megvizsgálni. A Lolita pl. azért működik szerinte, mert Humbert Humbert karakterén keresztül Lolita több, mint egy név. A megszállottság fejeződik ki a név által, amelyet Humbert morzsaként forgat a szájában.
  A karaktertörténeteknél vagy ahol a szereplő különlegessége hordozza a történetet, ott találó tud lenni egy ilyen cím, de más típusúaknál fantáziátlan.
Ezen belül érdekesek még a névpárok: Rómeó és Júlia, Thelma és Louise, Bonnie és Clyde
Helyszín: (és ez lehet szimbolikus is): A varázshegy, Jurassic park, Hideghegy, Titanic, Madison megye hídjai
A fenti kettő kombinációja: Az öreg halász és a tenger
A szereplő és téma kapcsolata: Gulliver utazásai, Morgan szerencséje, Han Solo küldetése
A szereplő funkciója: Alkalmi turista, Az angol beteg, A keresztapa, Az alkimista, A suttogó
Ezen belül a párok: A démon és a papnő
Valakinek a valamije: Bridget Jones naplója, Jumurdzsák gyűrűje
Valakinek a valakije: A régens lánya, Lady Chatterley szeretője
A főcselekményből fakadóak: Vadászat a Vörös Októberre, Némo nyomában, A per
Témából fakadóak: Értelem és érzelem, Bűn és bűnhődés, Büszkeség és balítélet, Szép remények
Időadatok: A teremtés nyolcadik napja, A leszámolás napja
Szójátékok: Csak kétszer élsz, Élni és halni hagyni
Metaforák, szimbolikák: Zabhegyező, A skarlát betű, A parfüm, A rózsa neve, Esőember, Farkasokkal táncoló
Idézetek, szólások: Hang és téboly, Akinek a harang szól (további Shakespeare idézetekből inspirálódott könyvcímek listája) :)

  Nekem azok a kedvenc címeim, amelyekben ige szerepel. Például: Érik a gyümölcs, Míg fekszem kiterítve, Ne engedj el, Akiért a harang szól, Elfújta a szél, Tombol a hold, A hajnal kétszer jön, Felszáll a köd, Szeress, ha mersz, Nem mondhatom el senkinek, stb. 
  Nagy kedvenceim még az újszerű szóösszetételek: Zabhegyező, Tintaszív, Neurománc, Ingókövek, Testbérlők, Molytánc, A hollófiúk, Ólomerdő, Kvantumtolvaj, Szikraváros, stb.

Befejezésül visszatérek Steve Almond további tanácsaira, amelyeket meg lehet fontolni, vagy el lehet vetni.
Ne használj nyilvánvaló és okoskodó szójátékokat! Ha a témából fakad a cím, légy óvatos! Például ha egy gyermektelen párról szól a történeted, ne adj olyan címet neki, hogy: A gyümölcstelenek. Azt sem, hogy: A terméketlenség. Ne add címként a regény utolsó sorát! Ne idézz Shakespeare-t vagy Bibliát! 

Ja és  ne lődd le a címmel a poént! :))


3 megjegyzés:

  1. Anna Winkler, köszönöm szépen! :)

    VálaszTörlés
  2. Te aztán alapos vagy! Poénlelövős címkerülésről kaptam egyik kéziratéjen tanácsot. Hm, mit szólnál a Gasztronautához, mint címhez? XD
    Az tényleg hasznos, hogy megnézni a Széchenyi nagykönyvtár katalógusában, mi az, ami ár foglalt, elcsépelt, plusz egy netes keresőt is mellécsapni :)

    VálaszTörlés